Akit a modern világban a szintén repülőn utazó csodaszőnyeg
a baklava és kebap mesés hazájába repít, az első dolog, amivel borítékolhatóan
találkozni fog, azok a bizonyos „ kék szemek”.
Hamarosan az alap hello, hogy vagy, köszi szavakon kívül a csapból is
folyni fog a MAŞALLAH. Itt az
ideje, hogy végre megszülessen egy újabb kacifántos alkotásom, blogom
névadójáról, a türk-íz gyöngy-szemekről.
Ugyan tervbe vettem, hogy majd én jól utána olvasok a
témának, de megmondom őszintén, hogy százmillió év egyetem után örülök, ha
egyáltalán elolvasom, amit írtam legalább egyszer. Valszeg az első, amivel
kikergetném magam a világból az az utána olvasás. Úgyhogy miután úgy éreztem,
olvasson utána, akinek két anyja van, inkább leírom ide Nektek, hogy nem
vállalok garanciát és arról írok, amit tapasztaltam.
Persze akkor sem írok, ha nincs sztori, jogos a kérdés, hogy
mi a sztori most, ugye?
NYILVÁN benne van a nagyi keze már megint, mikor megérkezett
és összetörte a fél konyhát, baljós sötét pillantást vetve kimondta a mindenki
által rettegett szót: NAZAR!
Akkor most rögtön
adósságom van a magyarázat bankban. Mi is ez a titokzatos nazar?
Tulajdonképpen elintézhetném annyival, hogy átkozottul széjjel átkoztak, de
tudatos, spirituális nép lévén a magyarázat ennyire nem egyszerű. Arról van szó
ugyanis, hogy miközben mi gyanútlanul húzzuk az igánkat, vannak bizonyos
emberek, ( akik a törökök szerint ritkák , mint a fehér olló, hát ha
gondoljátok írjátok be kommentbe, hogy van ez Európában XD), ezt ROSSZ SZEMMEL
NÉZIK. Gyanús rosszalló tekintetek minden fű, fa, bokor mögött előfordulhatnak
és nincs is ezzel gond, amíg az ember fia-lánya ezeket magára nem veszi. Előfordul
ugyanis, hogy a nagyival ellentétben, aki ezt egy „nyasgem”-mel és a hozzá
tartozó kézmozdulattal elintézi, valakit villámcsapásként ér a rosszindulat és
földre penderíti. Befogadva ellenségeink melegebb éghajlattal kapcsolatos
kívánságait, csodálatosan elkezd beékelődni mindennapjainkba és hamarosan jön a
balszerencse áradása és kiönt minket házunkból. Az önsorsrontás netovábbjaivá
válhatunk percek alatt és ezt lehet, nemcsak a kínai porcelánkészlet fogja
bánni.
Ennek kivédésére szolgálnak a csábos kék szemek, akik
nemcsak villámhárítják a köcsögözést, de vissza is küldik a feladónak.
Hogy honnan ered a kék szem arról több legenda is kering,
hogy melyik igaz, majd kideríti, akinek van ideje és sokkal netfüggőbb, mint én.
Azt biztosan tudni lehet, hogy nagyon ősi és ótörök népek sámánjainál megtalálták
dobokon, nyakláncokon, sőt állítólag az ágynak használt kövekre is rápingálták.
Akik ebből a verzióból indulnak ki, azon szerint az Ég apa isten, Göktengri szeme,
és kék, mint az Ég. Mások szerint Egyiptomból ered és Hórusz szemével hozható
összefüggésbe, bla bla bla, szerintem mindegy is, lényeg a lényeg, használják.
Ez a kis kütyü olyan irdatlan fontos, hogy boncuk mesterek vannak,
ami egy igazi ősi foglalkozás. Ezek a „főbalszerencseelhárító szakmenedzserek”
egy apáról fiúra szálló hagyomány képviselői, üvegből állítják elő a szebbnél
szebb szemet kápráztató szemeket.
Maşallah- Isten így akarja
A varázsszó szorosan összekapcsolódott a nazar boncuğuval, ez a mindenes joker, amivel
lehet áldani, védeni, és kifejezni őszinte
tetszésünket és elismerésünket egy szóban. Ez is árulkodik arról, hogy az
isteni akarat érvényesül mindenek felett, és ha ott Isten van, akkor irigységnek,
féltékenységnek, gyűlöletnek, rosszindulatnak helye nincs.
Próbáltam kideríteni, hova aggassam őket, de az idő múlásával
egyre hajmeresztőbb helyeken és dolgokon látom, pl. teljesen hétköznapi, hogy
beletömködik a betonba, ráfestik a kamionokra, de a török fantázia felülmúlhatatlanságát
hűen tükrözi ez a téma. A lényeg, hogy
MINDENHOL legyen, ott is ahol eszünkbe sem jutna. Ezért én minden ajtóra szereltem egyet a biztonság
kedvéért, gondoltam, most már mozdulni sem lehet tőlük, túlzásokba estem a
lelkesedéstől. Lefolyt az arcom négyszer egymás után, mikor az első pár vendég
rögtön megállapította, hogy szép a ház, maşallah maşallah, nem gondolom, hogy kéne
kirakni nazar boncukat?
A téma így nálam
is fejlődésre ítéltetett, szabadon ereszthetem ismét teljesen elborult
fantáziám és kipróbálhatom magam az “ ahova még a törökök sem raktak szemeket”
versenyszámban.
Ha minden próbálkozásunk
ellenére cudarul elbántunk saját szerencsénkkel, akkor jön a ”szeánsz”, az
ugynevezett “nazar olvasás”.
Ez többféle módon
történhet, lényege, hogy visszaálljon megkanntant kis agyunkban a rend. Természetesen legfrankóbb ,
ha egyenesen Istentől kérünk segítséget, ki más mozogna otthonosabban lélek
kérdésekben ugyanis?
Felnőtteknél
az össznépi rituálé, gyerekeknél a „ lélekrész visszatérités gyanús” mantrázós-
befújós-sírós gyakorlat a szokás.
A sztori lényege és hangsúlya megint csak a tudatosságon és
az élet középpontjában álló spirituális életszemléleten van. Sajnos csak
foszlányokat tudok átadni ebből a világból,de számomra a nazar boncuğu nagyon jó példája az egész ” fejjel
lefelé” hozzáállásnak.
MAŞALLAH!